ESSZÉ

Kiss Tamás: Agyvakcináció: A kikerülhetetlen „összeesküvés-elmélet”.

Történeti előzmény:

Talán túl sokat emlegettük azt a szót, hogy „pokol.” „Pokoli idők” voltak, vannak és lesznek, és 1949. október 21-én, amikor Huxley levelet írt Orwellnek, az „1984” című művéhez gratulálva, éppen, hogy csak vége lett a második világháborúnak, és egy olyan jövőképet vizionált levelében, mely napjainkra, sőt, mondhatjuk, hogy a vietnami háborút megelőző korszakra is, már észrevehető jelenséggé lett – azok számára, akik képesek látni. 2020-ra pedig, a covid „vírus” megjelentetésével permanens valósággá vált! Érdemes kiragadni a levélből az erre irányuló prófétai gondolatot: „Within the next generation I believe that the world s rules will discover that infant conditioning and narco-hypnosis are more efficient, as instruments of goverment, than clubs and prisons, and that the lust for power can be just as completely satisfied by suggesting people into loving their servitude as by flogging and kicking them into obedience.” Röviden: a csecsemőkondicionálás és a narkohipnózis a kormányzás sokkal hatékonyabb eszközeivé válnak, mint a különböző társaságok és börtönök, és a hatalom utáni vágyat meglovagolva, beszuggerálják az embereknek, hogy szeressék rabszolgasorsukat, így erőszakra már nem lesz szükség. És megtörtént!

Agyvakcináció…Ilyen szó és fogalom eddig még nem volt a Nap alatt.
De most van. Lett! Kellett, hogy legyen.
Miért? Mert különös fordulatot vett a teljes emberiség megvezetése.
A politika milliárdos mágusai, és még gazdagabb támogatói úgy döntöttek, hogy nagyszabású terveik megvalósításához azt a természeti jelenséget hívják segítségül, amitől a „felvilágosult”, istentagadó ember a legjobban fél. Ennek neve: halál.

Néhány lelki-tudati előzmény: Az elmúlt évszázadokban, de különösen a véres XX. század folyamán, egyre gyorsuló ütemben folyt a „humán” jellegű emberi gondolkodás leépítése, példának okáért, a filozófiai, etikai gondolkodás kiűzése a tudatból, melynek ékes példái, hogy a filozófia és etika egyetemi oktatása világszerte teljes leépítés és megszüntetés alatt áll. Ezen felül, Magyarországon egymás után szűnnek meg az antikváriumok, továbbá, több, mint tíz éve eltűntek a könyvesboltokból a „Filozófia” feliratú polcok, a bölcselettel foglalkozó könyvek beszerzése egyre reménytelenebb. Az egyetemek, könyvek beszerzésére fordítható anyagi támogatása egyre kevesebb, vagy nulla…Persze már Aragon kesergett „Kommunisták” című regényében, amidőn azt találta írni, hogy: „Legelső a politika…Most már nincs is legelső…ma már csak politika van, politika, csupán csak politika. A mai ember lába belekeveredett ebbe a pokoli csapdába, hiába kiált, sír, könyörög, hiába menekülne a politikától…minden oda vezeti vissza…” (P. 411.). Ortega is figyelmeztetett, mondván: „Ami a 19. század elején – a demokrácia eljövetelével – végbement, az az, hogy a Nyugat népei kezdtek áldozatául esni a demagógok mérgező hatalmának, legyenek ezek akár bal-, akár jobboldaliak, minthogy e felelőtlen személyek kizárólagos taktikája, hogy mindent a szélsőségig visznek el azért, hogy meg tudják részegíteni a tömegeket, s a nemzettudat, mely csaknem két évszázadon át nyugodt, békés életet élt, úgyszintén átalakult politikai programmá.” („Elmélkedések Európáról”, 1949. p. 51.).

A háború, a vérzivatarok már nem engedhetők meg oly mértetekben, mint eddig, mert azt már nem tűrné el „a civilizált világ”.  És különben is: egy háborút túl is lehet élni…Máshoz kell folyamodni. Új, „korszerű” taktika kell. Valami olyasmi, ami nem üt sebet, nem hagy „külsérelmi nyomokat”, ugyanakkor biztos halált okoz, és a politika művelőit sem lehet igazán felelőssé tenni érte…Idő pedig mindenre van…
Az sem érdekes, hogy bizonyos helyeken még nacionalista diktatúrák dühöngenek, ugyanakkor kimondottam előny, hogy az agyvakcináció zseniális ötletével végképp egy masszává lehet kovácsolni az emberiséget. Ide már ideológia sem kell…”Liberalizmus”? „Illiberalizmus?” A diktátorokkal való leszámolás? Ugyan! Minek az!

Az emberiséget, ugyanis, holmi globális gazdasági társulást kiszolgáló valami gyanánt kell ezentúl kezelni. Ráadásul, a „felelős” politikusok, ha nagyon ügyesek, akkor még”…a tömegek pillanatnyi szeszélyeinek egyszerű szószólóivá…” is válhatnak.  (Ortega, p. 27.). Ténylegesen: bizonyos termékek és cselekedetek legfőbb reklámozóivá lettek, lesznek. Empátia, érzelmek, meg egyebek: nem kell ez egy igazi technokratának! A cél, hogy szellemi felkészültségük, etikájuk, ha tetszik, akkor moralitásuk, pontosan azzal a „technokrata”, humán (bölcsész) műveltségtől teljesen mentes oligarchiával legyen kompatibilis, ami, nem csupán a tudatfosztott embereket, népeket, hanem őket is képes (képes volt!) bekebelezni. Most utaljak itt például M.V. Llosa „Látványcivilizáció” című művére, vagy a butaság megnövekedett jelentőségére (Barcsi-Soós), vagy az emberi méltóság rongyosra tépett köntösére? Nem érdemes, mindenki tudja, sőt ÉRZI.

Megszoktuk? Meg lehet szokni? Igen, sokan megszokták, mert a show-intelligencia semmiféle intellektust sem igényel, csupán passzívan ugató befogadást. Példának okáért, a XXI. század elejének ifjúsága a teljesen személytelenné tett zaj-őrületekben, valódi kápszerek özönét fogyasztva tombol, személyes érintkezések helyett komputerük előtt teszik önmagukat érzelmi és szellemi korcsokká. Ha megkapod a világot egy gép által, ami ott van az asztalodon, akkor előbb-utóbb már fölöslegessé válnak a személyes érintkezések. Ez nem más, mint az elmagányosítás borzalmas trükkje, egyfajta öngyilkosság. „Digitalizáció” – mondogatják a kompetenciájukat és felelősség tudatukat vesztett politikusok…Meg is van az eredménye: szinte mindenki az „egyedül akarok lenni”, „egyedül szeretnék lenni”, „legjobb egyedül”  szlogenekkel él, magyarán: már nem óhajt személyes emberi kapcsolatokat, zavarja, ha szemébe néz valaki „más”, valami élő, egyedi arc. Alaposan rásegítenek erre a demagóg politikai és reklámszövegek, hogy „nem vagy egyedül”, „nem hagyunk egyedül”, „számunkra minden élet fontos” „együtt veled” stb… A virtuális arcok személytelenek, hidegséget üzennek és töltenek a szemlélőbe, a különféle játékok pedig a lélek utolsó írmagját is kiírtják, és leginkább agresszivitást szülnek a tehetetlenné tett megvezetettekben. Logikus, hogy ezen események mentén szétrobbannak a családok is, megnő az erőszak bekövetkezésének valószínűsége. De tessenek ezzel kapcsolatos lélektani szakcikkeket is olvasni…Úgy tűnik, minden hiába…Innen csak egy kis lépés az arcra felhúzott maszk… Tudatmódosítás kívül és belül… De oly mértékben aljas, hogy az kifejezhetetlen… „Jóakaratú”, nemzetféltő  politikusok és „szakemberek” szájából hangzanak el az emberi életre végzetes hatású kijelentések, jelszó-szerű idiotizmusok – és így tovább. Nem tudják, mit beszélnek?

A vakcináció ezen szakasza, politikai, szórakoztatóipari, és sajnálatos módon „tudományosnak” nevezett közlések párhuzamosságában zajlik. Ezen aljasság által, a polgár végképp vevővé lesz, ha tetszik, akkor kapóvá válik. Folyvást kap valami élvezetesnek, vagy rémületesnek szánt csalit, csali-vakcinát, amivel aztán lassan, de biztosan átalakítja (úgy tudja, hogy saját akaratából, pedig nem!) életmódját, akár táplálkozási, vásárlási szokásait, melyeket, mint „kellemességeket”, vagy félelmeket ad majd tovább, miközben permanensen kapja az újabb és újabb életellenes tudat-anyagot.
Az agyvakcina nem más, mint, egyszerre politikai és „tudományosnak” hazudott, az emberi viselkedéseket hosszú időre is determinálni képes tudatmódosító információ-tömeg, mely nemzedékről nemzedékre egyre súlyosabb formákban öröklődik. Az emberi mivolt „beoltása” valami tőle idegen tudati „anyaggal”.   Tényszerű lényege: bizonyos árucikkek, például gyógyszerek, továbbá tényleges és lehetséges betegségekre való tudati fogékonyság elősegítése, reklámozása, szupergyors terjesztésük, majd a marketing része gyanánt, hisztériakeltés felsőfokon, melynek végső eredője a pánik, a minden megfontolást nélkülöző cselekvés-sorok beindulása, mely aztán sokmillió embernél a vegetatív idegrendszer teljes tönkremenéséhez, rettenetes betegségek kialakulásához vezet. Efféle vakcina ellen nem termelődnek tudati antitestek.
 
Eredmény: a saját érdekeit, pl. egészségét védeni képtelen, automata módon önmaga ellen cselekvő, viselkedő robotember megjelenése. És ez a bizonyos ember előbb-utóbb genetikájában is károsodni fog: önmaga kéretlen mutánsa lesz! Tudatlansága okán, észrevétlenül zuhan bele egy üzleti értelemben vett globális (elsődlegesen gyógyszeripari) gazdasági társulás „ölelő” karjaiba, melynek soha ki nem mondott végső célja: az emberiség jó része eutanáziájának végrehajtása. Ez az eutanázia hol élvezetes, hol rettenetes, de a vége mindig egy ámokfutás…Világháború meg sehol…Ki beszél itt erőszakról?

Ennek a sátáni tevékenységnek a csúcsa nem más, mint a Covid járvány kitörése, és hozzá kapcsoltan, egy kapkodó, halálfélelemben, ámokfutásban zajló élet elősegítése, megvalósítása. A halálfélelemmel való permanens együtt élés megvalósítása.

Elmondhatjuk, hogy ezen módszer alkalmazásával, a világtörténelem folyamán most, először beszélhetünk egy katonai-biológiai és orvosi értelemben vett világdiktatúra kifejlesztéséről, melyhez, korábbi elveiket feladva, a politikusok húzzák a talp alá valót.  Úgy tűnik, hogy a tudomány nagyvállalkozói képesek voltak megvásárolni egyes „tudósókat”, akik ezt az akciót végrehajtják az emberiségen. Nem lehet már kérdéses, hogy a Covid-járvány egy efféle, mondhatni elegáns tömeggyilkossági stílus megvalósítása, megvalósulása. Nem az a kérdés, hogy van-e vírus, vagy nincs. Van, hiszen valaminek ölnie is kell. De a lényeg az, hogy hogyan, milyen materiális biológiai és lélektani eszközökkel ölünk! A kettő együtt, mint láthatjuk, nagyon hatásos. Vírus és pszichózis szinergizmusa nagyon is letális lehet! Annak is, aki megkapja a vírust, de annak is, aki nem. Mindkét típus belehalhat…És ez a lényeg!

Thank you very much!

Sokszoros lehet a köszönetünk, hiszen a nacionalizmusban tobzódó országokban ismét korlátlan módon lehet militarizálni, ostobábbnál ostobább jelszavakat hangoztatni, tudattalanul vagy sem, de visszaidézni a fasiszta és kommunista idők hangulatait, mindenféle operatív törzset kreálni, kórházakba katonákat vezényelni…Röviden: teljes anakronizmusba zuhanva megzakkanni…Közben kelet-nyugat felé segget nyalva vakcinákat, maszkokat vásárolni, félholtra rémíteni a lakosságot és az öndicséret mámorától bebüdösödni…
DE! Az a helyzet, hogy amennyiben emberkísérletnek tarjuk a Covid-„bulit”, akkor már egy globális méretű fasizmusról is kell beszélnünk. De felőlem adhatjuk neki a kommunista nevet is. Vagy ez egy különleges ötvözet, ami mindkettőnél aljasabb? Attól tartok, hogy igen.

A lényeg és következmény: az emberiség 2020 óta már szervezett módon retteg a haláltól, mert a lehető legaljasabb módon szembesítették vele. Ez pedig netán emberiség ellen elkövetett bűn?
Minden kommunista és fasiszta aljasságnál aljasabb és sötétebb, mert lopakodó, agyat-tudatot módosító, moráljában öröklődő, gyakorlatilag elkerülhetetlen, így aztán végzetes.

Berdoulat úr oly erőszakosan dörömböl itt belül, hogy meg kell adnom neki a szót, pedig 1939-ből nyavalyog: „Én az emberi tragédia ötödik felvonását várom. Várom azt a nagy ricsajt, amiből többé már ki se keveredhetünk…Olyan ricsajt, ahol aztán senki se tudja megkülönböztetni kezét-lábát a szomszédjától, és ahol majd senki se tudja, kinek a fejét vágja le…,s az emberi butaságnak hosszú-hosszú századai jönnek, az emberi önteltség és fennhéjázás századai, gyógyszertári üvegekkel, anyakönyvi adatokkal, s főképp statisztikákkal…szellemi militarizmussal, humanizmussal a nyilvánosságnak, klerikalizmussal a szívben, ateizmussal az élelmezésben, századok jönnek tele dicsekvéssel, kártyavárakkal, hipotézisekkel, agybajokkal…,fejek, ajtók és ablakok egyszerre, együtt omlanak össze, utánuk a legszennyesebb, legfeketébb, legnyüzsgőbb, legreménytelenebb romhalmazzal, amelyben a jövendő, ha ugyan lesz még véletlenül, egy cégéren ezt a szót olvassa majd, hogy Pygmalion…” (Louis Aragon: „Kommunisták” I. p. 418.).

„Néha nem is tudom, gondolkozom-e. Hallottam valahol, mennyi gondolat fut át az ember agyán. De én nem emlékszem rá, hogy igazából gondoltam volna valamit, már jó ideje.” (Herald Pinter: „Csönd”).

Elvégeztetett?

 Herald Pinter „gyemrekei” integetnek.